Válasz az értékelésre: "A tények: az utazás a hirdetésben leírtak szerint valósult meg. A hirdetésben szerepelt, hogy az egy főre eső útdíj: 1899.-Ft.

Ehhez képest Gábor az utazást követően átnyújtott nekem 1.500.-Ft-ot és hozzáfűzte, hogy neki ennyit ért az utazás (!). Nyilván azt nem mondhatta, hogy ő eleve úgy szállt be az autóba, hogy most spórol 400 forintot, amiből meg tud vacsorázni! Pedig, ha ezt mondta volna, lemondtam volna a javára a saját vacsorámról. Nem, Gábor úgy gondolta, hogy úgy veszi igénybe az együtt utazást a hónap utolsó hétvégéjén, hogy megspórol egy nyugdíjason 400 forintot. A probléma nem azzal a 400 forinttal lett volna, amelyből Gábor meg tudott volna vacsorázni, hanem azzal, hogy ez a hozzáállás teljes mértékben szánalmas és inkorrekt. Nem velem szemben inkorrekt, hiszen nem Gábor az első olyan valaki az életemben, aki nem képes úriemberként viselkedni, hanem a többi utassal szemben, akik - ahogyan ez a telekocsizásban megszokott - átadták az előre meghirdetett összeget. Ha Gábortól elfogadom az 1.500 forintját, milyen alapon vettem volna el a többi utastól annál több pénzt?

Gábor, sajnálom, ha az ön tudata ezt nem fogta át és ilyen módon járatta le önmagát utastársai előtt! Nem engem minősített ezzel a viselkedéssel! Önnek tehát 400 forintot ér a becsülete. De nem csodálkozom, hisz volt már olyan ember is, aki kevesebbért is eladta azt. Gábor, ön az elejétől a végéig szó nélkül igénybe vett valamit, aminek tudta az árát, és előzetesen minden információ birtokában volt. Majd miután "felállt az asztaltól", azaz épségben eljutott Szegedre, volt képe azt mondani, hogy ez önnek kevesebbet ért, mint másoknak? Hát nem szégyelli magát?

Miután az én tudatom átfogta a helyzet ellentmondásosságát, meg kellett kérnem önt arra, hogy ön is azzal az összeggel járuljon hozzá az úthoz, mint az utastársai. Ön ezután látszólag feloldotta kínos viselkedését azzal, hogy ugyanannyi pénzt adott át, mint a többiek. Azonban mégsem tudta megőrizni méltóságát, mert azonnal megfenyegetett azzal, hogy negatív minősítést ad az ön számára kényelmetlen utazás miatt. És lőn, a szőlő valóban savanyúvá vált az ön számára: harmadjára is minősítette magát, hiszen, miután megalázó helyzetbe sodorta önmagát, utóbb legendákat kezdett gyártani az utazásról. Hát, ez így nagyon átlátszó!

Köszönöm, hogy nem vádolt meg azzal, hogy menet közben vérfarkassá változtam, illetve azzal, hogy az autóm az einsatzgruppe elgázosító autóira emlékeztette! Ugyanakkor felhívom rá a figyelmét, hogy a hirdetésben természetesen szerepelt a jármű márkája, gyártási éve és az alábbi felhívás is: "A jármű kapacitása 8 fő, ami azt jelenti, hogy ön mellett akár 7 másik utas is utazhat az autóban." Eszerint saját figyelmetlenségét is az én terhemre kívánja felróni? Ejnye! Amennyiben pedig felkeres, utólagosan készséggel bemutatom önnek az autó érvényes műszaki tanúsítványait is! A telefonos vagdalkozás pedig azért nem helytálló, mert a telefont headsettel szoktam használni. Egyébként egy alkalommal a városban 50 helyett 52-vel mentem... köszönöm, hogy ezt nem rótta fel nekem, ön talán nem is olyan szigorú és talán nincs is nagy baj az értékrendjével! :)"

Válasz az értékelésre: "Tisztelt Hölgyem!

Előbb pár mondat a műszaki hiba jellegéről, majd pár az ön jelleméről:

- Az indulás előtti nap estéjén fékhibát jelzett a rendszer, ezért a szerelőmmel telefonon egyeztettem arról, hogy másnap reggel 8 órára vihetem az autót és a fékbetét csere 9 órára készen lesz. A magam részéről a megbeszéltek szerint jártam el, azonban amikor 9.15-kor a szerelőnél megjelentem, közölte, hogy első körben nem megfelelő fékbetétet hozott a beszállító, de hamarosan kész lesz az autó. Kényszerhelyzet alakult ki, hiszen mindez késést eredményezett, ugyanakkor inkorrekt lett volna az út lemondása is. Ez a probléma minden normális hozzáállású telekocsis utas számára még elfogadható csúszást eredményezett, hiszen kb. fél óráról volt szó, amelyet telefonon jeleztem.

- Mivel minden utasom megvárt, ez azt jelentette, hogy elfogadták a vis maior helyzet tényét. Ön természetesen közölhette volna, hogy nem vár meg, de nem így tett, sőt, mind az utazás előtt, mind az alatt elhallgatta a kifogásait. Mi több, azt sem jelezte, hogy fázik az autóban. Nem probléma, mert az ilyen jellegű utólagos kifogás nem engem minősít, hanem önt, hiszen természetesen fűtök az autóban, de több utas esetén én azt nem tudhatom, hogy ön 20 vagy 25 fokban érzi jól magát. Bízom benne, hogy azt már nem rója fel nekem, hogy decemberben hideg van és a helyzet adta hőmérsékletben kellett rám várnia egy keveset.

- Összességében ritkán írok ilyet, de véleményem szerint ön egy sunyi, gerinctelen személy, aki semmiképpen sem érett a telekocsizásra (emiatt tiltólistára is teszem önt és jelleméről tájékoztatni fogom az általam ismert sofőröket is). Mint tudja, nem csak a telekocsizás során merülhetnek fel műszaki problémák, hanem a tömegközlekedésben és akár még saját gépjárművével is. Azonban elhallgatott, majd utólag megírt értékelésével nyilvánvalóvá vált előttem, hogy önnek ezen műszaki hibából kifolyólag mérhetetlen szenvedései származtak, ezért majd kérem jelentkezzen és vissza fog tőlem kapni 2000 Ft-ot.

József"