Válasz az értékelésre: "Azt hiszem az úr stílusa elég árulkodó. Persze nekem az sem világos mért zavar az bárkit, hogy magamat írásban, kulturáltan, hogy nevezem. Engem zavar az udvariatlanság az érzéketlenség, a játszmázás és az őszintétlenség. De sajnos szép új rohanó világunkat nagyon sokszor ez jellemzi. És sokak ezt veszik természetesnek. Az autóban sem nem zabáltam, sem nem nyerítettem, sem nem zokogtam hangosan. Kicsit sírtam, mert halálhírét vettem egy kedves barátom édesanyjának. Ám nem nem is vezényeltem, sőt senkit nem szólítottam fel behódolásra. Érkezéskor nem negyedóráig öltözködtem, hátat sem fordítottam és verbális jellemző megnyilvánulásom a beszéd, nem a 'böfögés'. Om mani padme hum."

Válasz az értékelésre: "Az úrral az utazás előtti este, a foglalásom után beszéltem először telefonon. Megkérdeztem, hogy a jelölt hely helyett, nem esnék-e útba, ugyanis egyrészt nagyon sok csomaggal utaztam, másrészt kórházi kezelésre kellett mennem másnap délelőtt. Budapestre mentem, de amúgy budapesti lakos vagyok, Pécsen nem igazán ismerős. Ő nem óhajtott változtatni a helyen, mivel állítása szerint nem esett útba. Megértettem és vállaltam a korábban általa jelölt helyet. Nem igaz, hogy kért volna arra, hogy mérlegeljem a foglalásom. Mért is tette volna? Másnap reggel indulásomkor hívtam, hogy jelezzem pár percet vélhetően kések. Ő megnyugtatott, hogy nem gond, ő is késik. A zuhogó esőben a pécsi buszmegállóból újra hívtam amint érzékeltem, hogy az előre kinézett 4 különböző buszjáratból a legközelebbi is csak kb. 10 perc múlva indul a megállóból. Jeleztem ezt telefonon és javasoltam, hogy jöjjön értem - kb. 5 perc távolságnyira volt tőlem autóval - , de ő csak a tőlem még 3 buszmegállónyira lévő pontig volt hajlandó eljönni. Aztán az is kiderült nem ott állt meg, mert nem talált helyet - bár én amikor leszálltam a buszról közvetlen előttem egy kis parkolót pillantottam meg. - hanem még onnan kb. 250 méterre. Sajnos a busz - mivel szakadt az eső - még a jelzett érkezéshez képest is késett +10 percet. Ezt én ismét jeleztem telefonon. Amikor végre leszálltam a kérdéses buszmegállóban és utolsó erőmet megfeszítve a szakadó esőben, a rengeteg csomagommal felmálházva valahogy elvánszorogtam még toronyiránt kb. 250 m-t, újra hívtam. Ekkor jelezte, hogy ő már elindult - ez pontosan fél órával a megbeszélt indulás után volt. Én teljesen kétségbe estem, egy úrhölgy sok csomaggal a szakadó esőben, akit a vállat sofőrje ott hagyott pedig tudta, hogy nagyon-nagyon fontos életbevágó kezelésre kellett volna jelentkeznem aznap délelőtt az egyik budapesti kórházban. Majdnem elsírtam magam és könyörögtem, hogy jöjjön vissza, de hajthatatlan volt. Ezek után a telefonban azt mondtam neki, hogy beperelem. Valóban minden jogom meg is lenne rá, ugyanis az aznapi kezelésemen nem tudtam részt venni, az meghiúsult. Megáztam és sokkot kaptam. Abban bizonyos vagyok, hogy az úr kiváló értékesítési vezető. Bizonyára, bűbájosan sok mindent el tud adni. Talán még egy üres felfújt lufit is jó pénzért. Ám sajnos abban is bizonyos vagyok, hogy se lelke, se lelkiismerete. Nem ajánlom őt autósnak."

Válasz az értékelésre: "Valóban nem utaztam,mert a beállított telefonom nem csörgött. Amint felébredtem - a megbeszélt indulás után nem sokkal - hívtam a sofőrt és ezt jeleztem. Az úr már akkor elindult."