"Előző nap lefoglalta a helyet. Mondtam, hogy munkából jövök Nagyváradról, ami határátlépéssel jár, nem tudni mekkora sor lesz. Induláskor írok egy sms-t, onnan 1-1,5 óra Debrecen, ahol felveszem őt. Határ függő. Fel volt háborodva, hogy mi az, hogy ilyen korán odaérek, mikor 15:20 van megbeszélve, inkább keres mást. Se előbb sem később nem tud jönni. Mondtam, ha találsz mást nem haragszok, csak jelezd, mert lett volna jelentkező helyetted. Ha nem kapsz másik fuvart megvárunk. Ha nem lett volna net a telefonomon ahol az e-mailt meg tudom nézni ki sem derült volna, hogy lemondta. Sajnos a másik utas, akit miatta mondtam le már megvette addig a vonatjegyet drágábban, így ő is megjárta... Nem beszélve arról, hogy volt két utasom Nagyváradról, akiket Anna miatt kértem meg, hogy két órával később induljunk. Ez lett a hála érte... Jobb lett volna nekem is munka után 300 km vezetés után két órával korábban hazaérni... Hát még a másik két utasnak, akik előtt még száz kilométeres út volt... "