Válasz az értékelésre: "Itt legyen kicsit másképp is:

Az út előtt:
Ön megkért, hogy tegyem ki a nagynénit az útba eső, autópályáról lehajtást alig igénylő helyen lévő benzinkúthoz, ahová Ön érkezni fog a szomszédos településről, ne kelljen má' érte bemenni az uticélként megjelölt helyre. Közöltem, nem ismerem a terepet, mire Ön közölte, hogy semmi baj, a nagynéni tudja, hiszen nem először utazott már így. Csak ezért vállaltam a rövidnek tűnő kitérőt annak ellenére, hogy az út adatlapján szerepelt: Érkezés megadott helyszínre.

Az út során:
Az Önnel megbeszélt találkozási ponthoz közeledve derült ki, hogy a nagynéninek fogalma sincs arról, hogy nem taxiban ül és fogalma sincs hol lesz a családegyesítés! Az összes lehajtót kipróbáltuk, mindegyikre gyanús mondatokat hallhattunk: talán itt menjek le a pályáról... ott talán látok egy benzinkutat... nem én beszéltem meg a kiszállás helyét. Tehát így kóvályogtunk egy darabig, a többi utas is kezdte már kényelmetlenül érezni magát, amikor pedig feltűnt egy TESCO és egy benzinkút egy kupacban, azt hallottam a nagynéttől, ez mintha ismerős lenne. Erre felbuzdulva, mivel már a mosdó is esedékes volt párunknak, megálltam. Mosdó nem volt a benzinkúton :-( A többi utas nevében is közöltem, nem kóválygunk tovább, hívja fel Önt és közölje, megérkezett, jöhet érte. Nos erre jött a kiabálás veszekedés, mocskolódás, negatív értékeléssel fenyegetés. Én erre csak annyit közöltem, legközelebb a busz vagy a vonat sofőrjével egyeztessen. Viszont kívánom! (lehet hibáztam, hogy engem is magával ragadott a nagynéni lendülete)

Az utat követően:
Szomorú ez a pár mondatos és stílusú és tartalmú, értékelésnek nem minősíthető iromány Öntől annak ellenére, hogy pozitív értékelést adtam, utalva rá, hogy nincs időm válaszolni. Ezzel én lezártnak tekintettem az utat, de sikerült feltépnie a sebet amit a nagynénje okozott és felesleges időt vagyok kénytelen Önre pazarolni.

A továbbiakban:
Döntsenek a leendő utasaim és a nagynéni jövőbeni fuvarosai ;-)"