Válasz az értékelésre: "Megjegyzem 3. éve szállítok utasokat és sem lemondás se más kellemetlen esetem nem volt. Valóban az utazás előtt 1 órával mondtam le az utat és maximlisan igaz. De szóltam és nem várattam senkit az utcán sötétben hidegben. Semmilyen "bizonytalanra" nem volt meghirdetve út. Az utas önzően reagált arra a váratlan eseményre, hogy édesanyám az állapota miatt orvosi kezelésre szorult és a segítségére siettem majd az állapota miatt mellette maradtam. Boldoggá tesz a tudat, hogy még mondhatom neki, hogy anya és hogy tudja, hogy számíthat rám.
A bizalmatlanságról annyit, hogy a sajátja -előre fizetésnél az OSZKÁR-nál van a megvalósulásig a pénz, ha a rendszerben nem bízik, vagy nem ismeri akkor nem kellene használnia, illetve ha "kellemetlen volt és zavarba ejtő" számára, volt választása nem igényelni ezt az utat ily módon. Ez a fizetési lehetőség kényelmi szempontokból nagyon jól működik, sokak segítségére van és nem zárja ki az üzenetváltás és a készpénzfizetés lehetőségét sem, kommunikáció kérdése. Ezúton is köszönet az Oszkárnak a lehetőségért és elismerésem a gyors fejlődésért! Aggodalma remélhetőleg a tájékozatlanságra fogható, tehát mégegyszer az Oszkár rendszer utalja vissza a pénzt, erről a weboldalon tájékozódhat! A sofőr kizárólag a megvalósult utazások után kapja meg a viteldíjat. Bízom benne, hogy ha esetleg valamikor le kell mondania az utat vagy elkésik, nem olyan fogadtatást kap amit adott. Nagyon sajnálom a kellemetlenséget és hálás vagyok, mert egészségben hazaért és meg tudta írni a véleményét akkor is, ha rám nézve negatív és amit köszönök, mert tudom, hogy ő legalább jól van és még sok jót adhat a világnak és lehetősége nyílik fáradtság ellenére is emberibben kezelni hasonló szituációt. Jómagam hasonló esetet édesanyámnak nem kívánok, ha mégis biztosan lesz lélekjelenlétem értesíteni az utasaim, mert felelős embernek tartom magam. Ezt tudom, csak az érti, aki már várt sofőrre megbeszélt időpontban rosszabbik eseteben külföldön csomagokkal órákat és nem mentek érte..együttérzek Rolanddal!

"